A krillolaj apró rákfélékből, úgynevezett krillből (Euphausia superba) nyert kivonat, amelyek hideg óceáni vizekben élnek, különösen az Antarktisz régióban. A rákfélék a tengeri ökoszisztéma szerves részét képezik, és számos nagyobb állat, például bálnák, fókák, pingvinek és halak alapvető táplálékkiegészítői.

A krill hatalmas rajokban él, és olyan bőségesen van jelen, hogy a Föld egyik legnagyobb biomasszájának tartják. Ezen elérhetőségük és tápértékük miatt olajat nyertek ki belőlük, amely fokozatosan megtalálta helyét a táplálékkiegészítők és a funkcionális élelmiszerek világában.

Összetételének szempontjából a krill olaj rendkívül érdekes.

Elsősorban zsírokat tartalmaz, amelyek közül a legfontosabbak az omega-3 zsírsavak, konkrétan az EPA (eikozatapentaénsav) és a DHA (dokozahexaénsav).

Ezek a zsírsavak azért érdekesek, mert a krillolajban nem trigliceridek formájában találhatók meg, mint például a halolajban, hanem foszfolipidekhez kötődve.

A foszfolipidek az emberi test összes sejtjének természetes építőkövei – alkotják a sejtmembránok alapvető szerkezetét. Ez teszi szerkezetüket kompatibilissé az emberi test szöveteivel, és ez a hasonlóság a szervezet saját biológiájával teszi a krill olajat egyedülálló zsírforrássá.

A krillolaj egy másik kiemelkedő összetevője az asztaxantin – egy vörös-narancssárga pigment, amely a karotinoidok csoportjába tartozik. Ez a pigment felelős a krillolaj jellegzetes színéért, és természetesen előfordul a tengeri környezetben, ahol védőanyagként szolgál az állati sejtek oxidatív stresszével szemben.

Biológiai szempontból érdekes, hogy a krillolaj másképp viselkedik a szervezetben, mint a klasszikus halolaj. A zsírsavak foszfolipidekhez való kötődésének köszönhetően ezek az anyagok természetes módon beépülhetnek a sejtmembránokba, ami befolyásolhatja azok szerkezetét és működését.

Ez a mechanizmus számos laboratóriumi vizsgálat tárgyát képezte, amelyek arra összpontosítanak, hogy a különböző típusú zsírok hogyan szívódnak fel, szállítódnak és hasznosulnak a szervezetben. Továbbá az emberi szervezet nem képes nagyrészt önállóan szintetizálni az omega-3 zsírsavakat, ezért azokat az étrendből kell bevinnie – ezért kezdtek el érdeklődni olyan források, mint a krillolaj.