N-acetil-cisztein a tudomány tükrében

A cikk elején szeretnék röviden bemutatkozni. Utolsó éves orvostanhallgató vagyok, aktív sportoló, és hosszabb ideje foglalkozom versenyszerű testépítéssel is. Azért írom ezt, hogy megértsétek, nem áll szándékomban cikkeimmel reklámozni az adott terméket, hanem információkkal szolgálni elsősorban a hétköznapi emberek számára némely kiegészítők valódi, tudományosan megalapozott hatásairól. Az orvostudományi karon végzett tanulmányaim mellett a kijelölt tanterven kívül is igyekeztem művelődni. Ezt elsősorban azért tettem, hogy jövőbeni szakmámban elkerüljem a különféle betegségek tisztán farmakológiai terápiáját. Másrészt azért, hogy kitöltsem a hiányosságokat az egyes táplálékkiegészítők ismeretének, valamint erejük alábecsülésének terén, amely kiegészítőket jelenleg sok orvos elítél. remélem a cikk tetszeni fog, és ha szeretnéd figyelemmel kísérni előrehaladásomat, akkor megtalálsz az instagrammon ezen a linken keresztül.

 Első cikkemben az N-Acetil-ciszteinnel (röviden NAC-val) szeretnék foglalkozni. Ez egy olyan anyag, amely már hosszabb ideje általánosan használt az orvosi terápiában, de ritkán található meg tiszta formában és elfogadható áron. Az információk és hatások, amelyekről írni fogok, tudományos tanulmányokon alapuló információk (utalások a cikk alatt)

Hatások:

Az első általánosan ismert hatás, melynek köszönhetően az  NAC ismert vény nélkül kapható gyógyszer, hogy megkönnyíti a felköhögést krónikus és akut légúti megbetegedések esetén. Kémiai tulajdonságai ugyanis lehetővé teszik egy bizonyos típusú molekuláris kötések felbomlását a nyákban, aminek következtében ez fokozatosan feloldódik, és később könnyebben eltávozik a légutakból. Ezért is nevezik mukolitikumnak, amely megtalálható gyógyszertárakban Solmucol néven, de mennyisége miatt lényegesen magasabb áron. Az orvosi gyakorlatban szintén alkalmazzák ellenszerként Paracetamol mérgezés esetében, főleg infúziós formában. 

Ezek azonban az NAC olyan tulajdonságai voltak, amelyeket a legtöbb ember ismer. A következő sorokban viszont kevésbé ismert vagy soha nem hallott, de tudományos tanulmányokkal alátámasztott hatásokat írunk le. Ugyanis egy nagyon erős antioxidáns hatású anyagról van szó, méghozzá annak köszönhetően, hogy képes növelni a glutation koncentrációját [1]. A glutation az egyik legerősebb antioxidáns az emberi sejtekben, ebből adódóan főleg védi őket a szabad oxigéngyökök által okozott károsodástól. Ezenkívül megfigyelték a lipofuscin [1] szintjének csökkenését is, ez egy pigment, amelynek retinális lerakódása idősebb korban fokozatos degenerációt is okozhat. Csökkenteni tudja az ólom vérsejtekben való lerakódását is [1]. 

Érdekes az az észrevétel is, hogy magasabb, körülbelül 2400 mg napi adag mellett dohányzóknál megközelítőleg 25%-al tudta csökkenteni az elszívott cigaretták számát [2], miközben az alanyok kevésbé óhajtották a dohányzást. Csak úgy, az érdekesség kedvéért, nem tudom, hogy hallottál-e már a trichotillomániáról. Ha nem, akkor ez egy hosszú távú impulzusszabályozási rendellenesség, amelynek során a beteg tépi a haját, szemöldökét, szempilláját és más testszőrzetét is. Azonban acetilcisztein beadásakor, összehasonlítva a placebóval [3], nemcsak magának a hajtépésnek a csökkenése, hanem a szorongás és a depresszió enyhülése is megfigyelhető volt ennél a betegségnél. A kutatások arra is mutatnak, hogy enyhíti az elvonási tüneteket [5] kokainfüggőségnél, vagy a fűfogyasztás szükségességét [4] az aktív felhasználók körében. Ezek az eredmények arra mutatnak, hogy az NAC jelentősen befolyásolja az agytevékenységet is. 

Ami az emberi test szerveire gyakorolt hatását illeti, itt legjelentősebb a májra gyakorolt hatása, ahol hatékony hepatoprotektív formájában nyilvánul meg [8]. Nagyon érdekes interakciója az alkohollal, amelynél azonban vigyázni kell, hogy az alkoholfogyasztásra való tekintettel mikor kell az NAC-t bevenni. Ugyanis a tanulmányok [6,7] szerint, ha az alkoholfogyasztás előtt 30 perccel adják be, akkor a májra védő hatást gyakorol, ha viszont 4 órával az alkoholozást követően, akkor elősegíti az alkohol májra gyakorolt negatív hatását. Hatékonynak bizonyult a Helicobacter pylori kezelésében is, amikor ugyanis a helicobacter kezelésére rendeltetett antibiotikumok hármas kombinációjával együtt képes volt megközelítőleg 10%-al növelni annak pusztulását [10]. Ezt a hatást annak köszönhetően érte el, hogy az NAC képes csökkenteni a helicobacter felületén lévő nyálka védőréteget, és ezáltal növeli az antibiotikumok hatékonyságát. 

Egy másik pozitív hatás, amelyet nemcsak a nők, hanem a férfiak is értékelni fognak, az az acetilcisztein képessége elnyomni a pattanások kialakulását. A kutatások kimutatták [9], hogy napi 1,2 grammos NAC beadásánál a pattanásos betegek esetében egészen 50%-al csökkent a bőrelváltozások száma. A betegek teljes esztétikai megjelenésének jelentős javulása 8 héten belül volt látható. 

Adagolás:

 Az ajánlott napi adag 750 – 1000 milligramm. Májbetegségek esetén ez az adag napi 5 grammig növelhető, természetesen az orvosoddal folytatott konzultációt követően. 

Kontraindikációk:

 Az NAC alkalmazása nem ajánlott aktív peptikus fekélyben, vagy fruktóz-intoleranciában szenvedő embereknek, valamint asztmásoknak, akiknek hörgőgörcsöt okozhat. 

Gyógyszerkölcsönhatások:

 Egyidejű használata penicillinekkel, tetraciklinekkel és cefalosporinokkal, amelyek antibiotikumok. Kölcsönös reakció következik be, ezért legalább 2 órás időközzel kell az NAC-t használni. 

Mellékhatások:

 Nagyon ritkán fordulnak elő. Elvétve előfordulhatnak gyomorpanaszok, fejfájás, esetleg allergiás reakciók. 

FORRÁSOK:

1. SŁAWOMIR KASPERCZYK, MICHAŁ DOBRAKOWSKI, ALEKSANDRA KASPERCZYK, ALINA OSTAŁOWSKA & EWA BIRKNER, The administration of N-acetylcysteine reduces oxidative stress and regulates glutathione metabolism in the blood cells of workers exposed to lead, Clinical Toxicology Vol. 51, Iss. 6, 2013 Internetes hozzáférés: ./.../.../.../.../.../.../.../.../.../.../.../.../..http://www.tandfonline.com/doi/full/10.3109/15563650.2013.802797?scroll=top&needAccess=true

2. LORI A. KNACKSTEDT, STEVEN LAROWE, PASCALE MARDIKIAN, ROBERT MALCOLM, HIMANSHU UPADHYAYA, SARRA HEDDEN, ATHINA MARKOU, PETER W. KALIVAS, The Role of Cystine-Glutamate Exchange in Nicotine Dependence in Rats and Humans, Biological Psychiatry, Volume 65, Issue 10, 2009 Internetes hozzáférés: ......"......"......"......"......"...https://www.biologicalpsychiatryjournal.com/article/S0006-3223(08)01388-7/fulltext.

3. GRANT JE, ODLAUG BL, WON KIM S. N-Acetylcysteine, a Glutamate Modulator, in the Treatment of TrichotillomaniaA Double-blind, Placebo-Controlled Study. Arch Gen Psychiatry. 2009;66(7):756–763. Internetes hozzáférés: doi:10.1001/archgenpsychiatry.2009.60

4. GRAY, K. M., WATSON, N. L., CARPENTER, M. J., & LAROWE, S. D. (2010). N-Acetylcysteine (NAC) in Young Marijuana Users: An Open-Label Pilot Study. The American Journal on Addictions / American Academy of Psychiatrists in Alcoholism and Addictions, 19(2), 187–189. Internetes hozzáférés: .-...-...-...-...-...-...-...-...-...-...-...-...-...-..https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/j.1521-0391.2009.00027.x

5. LAROWE, S. D., MARDIKIAN, P., MALCOLM, R., MYRICK, H., KALIVAS, P., MCFARLAND, K., … BRADY, K. (2006). Safety and Tolerability of N-Acetylcysteine in Cocaine-Dependent Individuals. The American Journal on Addictions / American Academy of Psychiatrists in Alcoholism and Addictions, 15(1), 105–110. Internetes hozzáférés: ././"././"././"http://doi.org/10.1080/10550490500419169

6. AN-LIAN WANG, JIAN-PING WANG, HUA WANG, YUAN-HUA CHEN, LEI ZHAO, LONG-SHOU WANG, WEI WEI, DE-XIANG XU, A dual effect of N-acetylcysteine on acute ethanol-induced liver damage in mice, Hepatology Research, Volume 34, Issue 3 2006, Internetes hozzáférés: ......"......"......"......"......"...https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1386634605004766?via%3Dihub.

7. CARO, A. A., BELL, M., EJIOFOR, S., ZURCHER, G., PETERSEN, D. R., & RONIS, M. J. J. (2014). N-acetylcysteine inhibits the upregulation of mitochondrial biogenesis genes in livers from rats fed ethanol chronically. Alcoholism, Clinical and Experimental Research, 38(12), 2896–2906. Internetes hozzáférés: ..".."..".https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/acer.12576

8. MAHESWARI, E., SARASWATHY, G. R. L., & SANTHRANII, T. (2014). Hepatoprotective and antioxidant activity of N-acetyl cysteine in carbamazepine-administered rats. Indian Journal of Pharmacology, 46(2), 211–215. Internetes hozzáférés: ./-../-."./-../-."./-../-."./-../-."./-../-."http://doi.org/10.4103/0253-7613.129321

9. SAHIB AS, AL-ANBARI HH, SALIH M, ABDULLAH F (2012) Effects of Oral Antioxidants on Lesion Counts Associated with Oxidative Stress and Inflammation in Patients with Papulopustular Acne. J Clin Exp Dermatol Res 3:163. Internetes hozzáférés: doi: 10.4172/2155-9554.1000163

10. KARBASI A. , HOSSEIN HOSSEINI S. , SHOHRATI M. , AMINI M. , NAJAFIAN B, Effect of oral N-acetyl cysteine on eradication of Helicobacter pylori in patients with dyspepsia., Minerva Gastroenterol Dietol. 2013 Mar;59(1):107-12. Internetes hozzáférés: YNAYNAYNAYNAYNAYNAYNAYNAYNAhttps://www.minervamedica.it/en/journals/gastroenterologica-dietologica/article.php?cod=R08Y2013N01A0107#