K2-vitamin: hatások, kombinációk, adagolás

Legtöbben közületek valószínűleg még soha nem hallottak a K2-vitaminról. Ez a vitamin a nyugati étkezési módban ritka jelenség, és ebből kifolyólag is nem kapja meg a kellő figyelmet. Azonban szerepe határozottan nem elhanyagolható, mégpedig az élet több aspektusában is. Ebben a cikkben ezért többet is elmondunk róla - hatásairól, mivel kombinálható, és milyen gyakran ajánlatos fogyasztani.

MI A K2 VITAMIN?

A K2-vitamin a K-vitamincsaládhoz tartozik, amelyet 1929-ben fedeztek fel, mint az összetett véralvadási rendszer fontos részét. Elnevezését a Koagulationsvitamin névtől kapta, amelyet egy német szakfolyóirat bevezető tudományos cikkében publikáltak [1]. A német kutatók felfedezésétől függetlenül Weston Price amerikai fogorvos körülbelül ugyanakkor észrevette, hogy különböző populációk egészségügyi problémái szorosan összefüggnek táplálékuk összetételével. Megfigyelte, hogy a harmadik világ országaiban magasabb az ínyvérzés előfordulása. Ezt a tényt egy ismeretlen anyag hiányának tulajdonította, amelyet "X aktivátornak" nevezett el - az eltelt idővel feltételezzük, hogy a ma már ismert K2-vitaminról volt szó.

A K-vitamin két formáját ismerjük: 

•  K1-vitamin (filokinon) – növényi táplálékforrásokban van jelen 
•  K2-vitamin (menakinon) – állati eredetű táplálékforrásokban van jelen; több altípusra oszthatjuk, amelyek közül legfontosabbak az MK-4 és MK-7  [2]

A K-vitamin fontos szerepet játszik a véralvadásban, a kalcium anyagcseréjében és a kardiovaszkuláris rendszer megfelelő működésében. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a K1 és K2 vitaminok különböző molekulák, különböző funkciókkal, ezért külön kellene őket osztályozni. Ezt az elképzelést egy elvégzett állatkísérlet támasztja alá, amely rámutatott arra, hogy a K2-vitamin (MK-4) a vérerek meszesedésének csökkenéséhez vezetett, összehasonlítva a K1 vitaminnal, amelynél ezt a jelenséget nem figyelték meg. Ezenkívül az embereken végzett tanulmányok arra utalnak, hogy míg a K2-vitamin támogatja a csontok és szív egészségét, a K1-vitamin ezekkel az előnyökkel nem rendelkezik. Ahhoz, hogy ezeket az eredményeket komolyabban vehessük, részletesebb kutatásokra van szükség.

HATÁSOK

•  fenntartja a csontok és fogak egészséges állapotát - a csonttömeget többnyire kalciumalapú vegyületek alkotják. Valószínűleg nincs közöttünk olyan, akinek kiskorától nem azzal tömték a fejét, hogy igyunk tejet, fogyasszunk tejtermékeket és általánosságban gondoskodjunk a kalciumbevitelről, ha azt akarjuk, hogy csontjaink és fogaink egészségesek legyenek. Másrészt hányunknak mondogatták, hogy ne hanyagoljuk el a K2-vitamin fogyasztását, hogy a vérünk megfelelően alvadjon és izmaink a megfelelő idegi ingereket kapják? A kalcium metabolizmusa kulcsfontosságú ezeken, de sok más téren is. Különösen a gyerekeknél és serdülőknél, a balesetet szenvedett embereknél, időseknél, ahol fokozottabb a balesetek és más egészségügyi problémák kockázata. A K2-vitamin fenntartja a kalcium-anyagcserét, hogy minden feltüntetett folyamat a várt módon menjen végbe. Ugyancsak elősegíti az osteocalcin (a csontképződés markere) kalciumhoz való kötödését, serkenti a dentin növekedését, ami a fogak jelentős részét képezi [3, 4]

• támogatja a szív megfelelő működését - részben ezt már az előző bekezdésben felvázoltuk. Ha az embernek szívproblémái vannak, nagyon gyakran elsődleges ok az erek rossz állapota, amelyek fokozott meszesedésnek vannak kitéve (összehasonlításképpen, az ereknél ez hasonló folyamat, mint a vascsöveknél a korrózió - rozsda lerakódása). A K2-vitamin rendszeres felvétele védi az ereket ettől a nemkívánatos jelenségtől, és ezzel hozzájárul ahhoz, hogy testünk folyamatosan aktív pumpája csinálhassa azt, ami szükséges [5]

• hasznos az agyi aktivitás szempontjából - a K2-vitamin az agyban található K-vitamin teljes mennyiségének több mint 98%-át alkotja [7]

FORRÁSOK

Táplálékunk összetételére való tekintettel egyszerűbb biztosítani a K1-vitamin elegendő ellátását a K2-vitaminnal szemben (megközelítőleg tízszeres tartalom). Testünk ezzel a ténnyel sajátos módon birkózott meg - a vastagbélben található baktériumok termelnek K2 vitamint esszenciális mennyiségben. Ezenkívül testünk képes az elfogyasztott K1-vitamin bizonyos részét K2-vitaminná alakítani, de a végtermék nem annyira funkcionális és hatékony, mint közvetlen fogyasztás esetén. De ez semmit nem változtat azon a tényen, hogy a bolygó átlagos lakója szomorúan kevés természetes K2-vitamint fogyaszt. A legjelentősebb K2-vitamin források közé tartozik a hús, zsíros tejtermékek, tojássárgája és az erjesztett élelmiszerek [8].

AJÁNLOTT FOGYASZTÁS 

A K-vitamin ajánlott napi adagja megközelítőleg 75 μg, de ez az ajánlás nem veszi figyelembe a K1 és K2 vitaminok külön-külön fogyasztását. Az elvégzett tanulmányok eredményei arra utalnak, hogy a K2-vitamin optimális adagja 150–180 μg. Ezt a mennyiséget normál táplálékból elérni, mint ez már az előző szövegből adódik, meglehetősen nehéz. Például, ha ezt az adagot csak a szokványos táplálékból szeretnéd felvenni, akkor napi 300 g tojássárgáját, esetleg 100 g erjesztett szójababot kellene elfogyasztanod. Sokkal előnyösebb kihasználni a táplálékkiegészítők gazdag kínálatát, amelyek a feltüntetett mennyiséget már egy kapszulában tartalmazzák, és ebben gyakran D-vitamin is található, ugyanis együttes fogyasztásuk szinergikus (erősítő) hatásúnak bizonyult [9]. A K2-vitamin hasonló szinergiával rendelkezik az A-vitaminnal kombinálva is [10]. Még ennél is nagyobb hatást mutat a liposzómás formában bevitt (nemcsak) K-vitamin.

FORRÁSOK

1. Newman P., Shearer M.J. (1998) Vitamin K Metabolism. In: Quinn P.J., Kagan V.E. (eds) Fat-Soluble Vitamins. Subcellular Biochemistry, vol 30. Springer, Boston, MA.

2. Schurgers LJ, Teunissen KJ, Hamulyák K, Knapen MH, Vik H, Vermeer C. Vitamin K-containing dietary supplements: comparison of synthetic vitamin K1 and natto-derived menaquinone-7. Blood. 2007;109(8):3279-3283.

3. Hauschka PV. Osteocalcin: the vitamin K-dependent Ca2+-binding protein of bone matrix. Haemostasis. 1986;16(3-4):258-272.

4. Thaweboon S, Thaweboon B, Choonharuangdej S, Chunhabundit P, Suppakpatana P. Induction of type I collagen and osteocalcin in human dental pulp cells by retinoic acid. Southeast Asian J Trop Med Public Health. 2005;36(4):1066-1069.

5. Kramer CK, Zinman B, Gross JL, et al. Coronary artery calcium score prediction of all cause mortality and cardiovascular events in people with type 2 diabetes: systematic review and meta-analysis. BMJ. 2013;346:f1654.

6. Vos M, Esposito G, Edirisinghe JN, et al. Vitamin K2 is a mitochondrial electron carrier that rescues pink1 deficiency. Science. 2012;336(6086):1306-1310.

7. Ferland G. Vitamin K and the nervous system: an overview of its actions. Adv Nutr. 2012;3(2):204-212.

8. Booth SL. Vitamin K: food composition and dietary intakes. Food Nutr Res. 2012;56:10.3402/fnr.v56i0.5505.

9. Kidd PM. Vitamins D and K as pleiotropic nutrients: clinical importance to the skeletal and cardiovascular systems and preliminary evidence for synergy. Altern Med Rev. 2010;15(3):199-222.

10. Oliva A, Della Ragione F, Fratta M, Marrone G, Palumbo R, Zappia V. Effect of retinoic acid on osteocalcin gene expression in human osteoblasts. Biochem Biophys Res Commun. 1993;191(3):908-914.