Szukralóz – Mítoszok vs. Tények – valóban káros?
A Szukralóz egy kalóriamentes édesítőszer, amely hozzájárul az élelmiszerek és italok édességéhez felesleges kalóriák vagy szénhidrátok nélkül. A közönséges asztali cukorból (szacharózból) készül. De nem ugyanaz, mint a cukor.
A TUDOMÁNY LEGÚJABB TANULMÁNYIBAN TAGADJA, HOGY A SZUKRALÓZ MESTERSÉGES ÉDESÍTŐSZER HASZNÁLATA KÁROS HATÁSSAL VAN EGÉSZSÉGÜNKRE.
Igen, jól olvasod – tagadja. Hogy lehetséges ez?
A kutatást, amely e mögött áll Uebanso és társai 2017-ben végezték, amikor is egereknek 8 héten keresztül napi 15 mg szukralózt adtak 1 kg testtömegre. Ez idő alatt a Clostridium cluster XIVa. nevű baktériumok csökkenését tapasztalták. (megjegyzés: hiányuk könnyíti a kórokozók és fertőzések kolonizációját)
Az egész tanulmányt elolvashatod itt.
MIT JELENT EZ NEKÜNK, EMBEREKNEK?
Olvasd el ezt a 3 érdekes tényt:
Először is tisztázni kell, hogy milyen mennyiségű szukralózról van szó. 15mg / 1kg testsúly nagyon magas adag, ez az ajánlott napi bevitel háromszorosa! A javasolt napi adag 5 mg szukralóz 1 kg testtömegre.
További fontos tény az egerek és emberek életkora. 8 hét az egereknél körülbelül 6 emberi év!
Hogy bekövetkezzen a Clostridium cluster XIVa. baktérium csökkenése a belekben, egy 80 kg-os egyénnek naponta 1200mg (1,2g) szukralózt kellene fogyasztania, mégpedig rendszeresen néhány egymást követő héten keresztül!
Tartalmaz a szukralóz klórt?
Igen, a szukralóz molekula három klóratomot tartalmaz, ami kulcsfontosságú a cukor ízének fokozásában és a kalóriák eltávolításában.
Nincs azonban ok biztonsági aggályokra. A szukralóz esetében a klóratomok hozzáadása átalakítja a szacharózt (cukrot) szukralózzá. A szukralózban levő klór a szervezetben nem választódik el, és a szukralóz nem is halmozódik fel benne!
Ezeknek a klóratomoknak a jelenléte megakadályozza, hogy a szukralóz a szervezetben energiává bomoljon, aminek köszönhetően ez a fajta édesítőszer kalóriamentes.
A SZUKRALÓZ SZUKRALÓZKÉNT LÉP A TESTBE ÉS ÍGY IS HAGYJA EL!
Mérgező a szukralóz a bélben levő jó baktériumokra?
Éveken keresztül kiemelt téma, amely népszerű különösen az élelmiszerek és italok kifejezetten természetes édesítési módjának hívei körében.
Reklámcélból ez viszont érdekes, de nem egészen pontos.
A tanulmányban („in vitro“ – nem fiziológiai folyamatról volt szó!), amelyet nektek bemutatunk elolvashatjátok, hogy a mesterséges édesítőszerek toxicitásának mérésére irányuló kísérletek során néhány (a belekben több ezer baktériumfaj él) E.coli baktériumtörzset vizsgáltak, amelyeket különböző szintű és különböző fajta mesterséges édesítőszereknek vetettek alá, és megállapították, hogy némely törzsek stresszértékei megnövekedtek – mégpedig az 1000 mg/l szukralóz és a 2000 mg/l szacharin (ekvivalens) adagok esetében.
Tehát még egyszer – a kiegyensúlyozatlanságot okozó legalacsonyabb adag még mindig 6x magasabb volt, mint ami megtalálható általában az élelmiszerekben vagy italokban.
A tanulmány megerősíti, hogy a szukralóz (és más) édesítőszer stresszt okoz az E.coli in vitro egyes törzseinek, ha szuprafiziológiai (nagyon magas) adagoknak vannak kitéve.
Az egész tanulmányt elolvashatod itt.
TANULD MEG ELKÜLÖNÍTENI A TÉNYEKET A FIKCIÓTÓL ÉS FÉLELEMTŐL!
Fontos rámutatni a mesterséges édesítőszerek toxicitása és a fogyasztása közötti jelentős különbségre: az hogy valami toxikus potenciállal rendelkezik, nem jelenti, hogy valóban mérgező.
A szukralózhoz képest alacsonyabb toxicitási küszöbbel rendelkezik pl. az A-vitamin, réz, vagy akár a szelén.
Elsősorban tudatosítani kell, hogy egy anyag forgalomba hozatalához ezt hatósági biztonsági értékelésnek kell alávetni. Csak ezután kerülhet a piacra emberi fogyasztásra alkalmasként.
A szukralóz egyike az Élelmiszer és Gyógyszer Engedélyezési Hivatal (FDA), valamint az Európai Unióban az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) által jóváhagyott mesterséges édesítőszereknek.
Az FDA 1998-ban asztali édesítőszerként hagyta jóvá, majd ezt követően 1999-ben általános édesítőszerként került jóváhagyásra.
Az ilyen jóváhagyást tudományos műszaki adatok (kémiai összetétel, előállítási módszerek, stabilitás,...), valamint biztonsági tanulmány benyújtása előzi meg, beleértve a várható napi fogyasztást különböző korosztályok körében.
Ezek a biztonsági információk állatokon végzett toxikológiai vizsgálatokból származnak. Az emberi populációban történő alkalmazással kapcsolatos aggályok miatt ezeket a vizsgálatokat hasonló farmakokinetikai profilú állatokon kell elvégezni.
Az FDA jóváhagyásához szükséges állatokon végzett toxikológiai adatokon kívül nem léteznek terjedelmesebb tanulmányok, amelyek ezen édesítőszerek potenciálisan veszélyes hatásait vizsgálnák.
A szukralóz krónikus állapotokra, például elhízásra és cukorbetegségre gyakorolt hatását, valamint ezek összefüggését a krónikus állapotokkal ugyancsak részletesen tanulmányozták.
Megfigyelő tanulmányok, amelyek az alacsony kalóriatartalmú édesítőszereket a súlygyarapodáshoz kapcsolják, természetesen nem tudják bizonyítani az összefüggést, míg a radomizált klinikai vizsgálatok azt támasztják alá, hogy az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek, mint a szukralóz, hasznosak lehetnek a testsúly csökkentésében és a testsúly fenntartásában.
Radomizált tanulmányokban a szukralóznak nincs semmilyen hatása az inzulin vagy a vércukorszintre és nincs hatása az étvágyra.
A SZEMÉLYES CÉLOKHOZ ÉS PRIORITÁSOKHOZ IGAZÍTOTT EGÉSZSÉGES, AKTÍV ÉLETMÓD SZÁMUNKRA LÉTFONTOSSÁGÚ.
Az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerekkel, mint a szukralóz, édesített élelmiszerek és italok választása az egyik módja a cukor- és kalóriabevitel ellenőrzésének, amelyek ugyancsak fontos összetevők a jó egészség fenntartásában.
A fogyasztók egyre inkább keresik az élelmiszereken és táplálékkiegészítőkön az úgyn. „tiszta“ címkéket, vagyis valamilyen „ismerős“, leggyakrabban rövid, könnyen kiejthető szavakat – adalékanyagok nélkül, cukormentes, zsírmentes, alacsony kalóriatartalmú, Fitt és „egészséges“, minimálisan feldolgozott, E-számok nélkül, tartósítószerek nélkül és hasonlók.
Az élelmiszerek némely összetevőit, mint a mesterséges színezékeket, aromákat és édesítőket „egészségtelennek“ és egyben „ismeretlennek“ tekintjük.
Ennek eredményeként mi is igyekszünk megismertetni benneteket az általunk használt nyersanyagokkal és főleg azokkal, amelyek az élelmiszerekben mindennaposan nem fordulnak elő.
Számos adalékanyag hosszú kémiai elnevezéssel valójában olyan anyag, amelyet a fogyasztók ismernek, és közönséges nevén elfogadnak. Például az ecetsav az az ecet, az L-aszkorbinsav az a C-vitamin, az alfa-tokoferol az az E-vitamin és a digliceridek egy zsírfajta.
Azonban nem a név számít, hanem az, hogy az adott összetevőt a biztonsági bizonyítékok alapos vizsgálata után az Élelmiszer és Gyógyszer Engedélyezési Hivatal (FDA) jóváhagyta-e vagy nem.
Úgy, mint az élelmiszereknél, adalékanyagoknál, táplálékkiegészítőknél, hasonlóan a szukralóznál, a problémamentes alkalmazás legfontosabb paramétere az ésszerűen meghatározott adagolás.
Legjobb példa összehasonlításra a közönséges ivóvíz – folyadék, amely nélkül nem létezne az élet. Ha túlzásba viszed a vízzel, vagyis úgy döntenél, hogy pl. napi 10 liter vizet fogyasztasz 8 héten keresztül, akkor veszélyezteted a természetes hőszabályozásod, a vesék, húgyutak alapvető funkcióit, stb..., semmi kellemes, ugye? Ezért MINDENT fogyassz józanésszel és megfelelő információkkal.
JÓ TANÁCS BEFEJEZÉSÜL – HA NEM VAGY BIZTOS A KÜLÖNBÖZŐ NEM SZAKAVATOTT CIKKEK ÁLLÍTÁSAIBAN, ELLENŐRIZD LE TANULMÁNYOKBAN!
