A betain, más néven trimetil-glicin (TMG), a glicin aminosavból származó szerves vegyület, amelyben három hidrogénatom három metilcsoportot helyettesít. A „betain” elnevezés a répa (Béta) latin szóból származik, mivel az anyagot először a cukorrépában azonosították.

A természetben a betain különféle növényekben fordul elő – a céklán kívül a spenótban, a gabonafélékben és egyes tenger gyümölcseiben is megtalálható. Az emberi szervezet maga is elő tudja állítani kolinból, amelyet a szervezet táplálékkal (például tojásból vagy húsból) kap.

Az emberi szervezetben a betain fontos szerepet játszik az úgynevezett metilációs folyamatokban, ahol metilcsoportok donoraként szolgál.

Ezek a reakciók a különböző molekulák kialakulásához és fenntartásához szükségesek, ami több biokémiai út biztonságos működésében is megmutatkozik.

A metilezési reakciók a szervezetben a nélkülözhetetlen folyamatok közé tartoznak, mivel befolyásolják az aminosavak szintézisét, a sejt DNS működését, valamint számos más, a belső egyensúlyért felelős molekulát.

A betain metilációs funkciója mellett ozmolitként ismert anyag is, vagyis segíti a sejteket a víz- és sótartalom változásaihoz való alkalmazkodásban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a sejtek jobban tudnak reagálni a környezet ozmotikus nyomásának változásaira, ami különösen fontos a különböző szövetek stabil belső környezetének fenntartásában. A betain nagyrészt a májban és a vesében koncentrálódik, ahol részt vesz más anyagcsere-folyamatokban, amelyek elősegítik e szervek megfelelő működését.

Magát a trimetil-glicint az iparban is használják, nemcsak az élelmiszeriparban, hanem például kozmetikai termékekben is. Népszerű a nedvességmegtartó képessége és egyes összetevők szerkezetének stabilizálása miatt. Laboratóriumi körülmények között a metilációs utak kutatására vagy a sejttenyészetek ozmovédelmének vizsgálatára szolgáló megoldások alkotóeleme lehet.